Sign In
Termékek
Skip Navigation LinksSanten > Hungary > Termékek > Glaukóma

Glaukóma

​A glaukóma elnevezés a görög glaukós („tiszta”) szóból ered.

 

A glaukóma alattomos kórcsoport, mivel általában lassan, több éven keresztül alakul ki bárminemű tünet jelentkezése nélkül. Lehet, hogy kezdetben nem tapasztal semmilyen problémát, mivel az állapot általában észrevehetetlen vak foltokkal jelentkezik a külső (perifériás) látómezőben – ez a legelterjedtebb nyitott zugú glaukómára jellemző. Mikor bármilyen rendellenességet észlel, a glaukóma már előrehaladott állapotban van fokozatosan romló látást okozva. Ha ez megtörténik, minél hamarabb forduljon szemészhez, mivel ez az állapot vaksághoz vezethet.


Noha a glaukóma általában mindkét szemet érinti, a romlás nem feltétlenül egyforma mértékben történik. A jobbik szem egy ideig pótolhatja a másik szem látómezejéből elvesztett területeket.

Mi is ez...

A glaukóma a látás visszafordíthatatlan elvesztésének a leggyakoribb oka a világon. A szemet az agyhoz kötő szemideget (a szemgolyó belsejének a hátsó része). A károsodás nagyon gyakran akkor keletkezik, ha a szembelnyomás (IOP) – a glaukóma legfőbb kockázati tényezője – túl magas. Ez akkor történik, ha a szaruhártya és a lencse közötti helyet kitöltő, a szem normális nyomását fenntartó csarnokvíz, egy vizenyős nedv elvezetése elzáródik. A glaukómának legalább 50 különböző típusa van.

Kockázati tényezők

A glaukóma kockázati tényezői közé tartozik:

  • Magas szembelnyomás (IOP): a szemben lévő nyomás fokozódik, mivel a szem normális nyomását fenntartó csarnokvíz elvezetése valamilyen oknál fogva nem kielégítő. 

A szem nyomása óráról órára, napról napra, hétről hétre változhat, és sok körülmény befolyásolja. A statisztikailag normális nyomás 10 és 21 mmHg (higanymilliméter, a szemnyomás méréséhez használt egység) között változik. Az enyhén magas szemnyomás (22–30 mmHg) nem feltétlenül okoz látómező problémákat. Ha azonban az IOP értéke 30 mmHg felett van, a glaukóma kockázata 40-szeres. Általában elmondható: minél magasabb a nyomás, annál nagyobb kockázatnak van kitéve a szemideg. Vannak azonban glaukómás betegek, akiknek belső szemnyomása 21 mmHg alatt van. Más szóval az idegszövet nyomástűrése az egyéntől is függ.

  • Életkor: Az életkor minden további évtizede megduplázza a glaukóma kockázatát (a glaukóma leggyakrabban a 60 év feletti egyének esetében, és ritkán 40 éves kor alatt fordul elő)
  • Családi kórtörténet: ha a családban glaukóma fordult elő, 3-9-szer valószínűbb, hogy Ön is glaukómában fog szenvedni
  • Az északi országokban gyakori úgynevezett exfoliációs szindróma (szürkés foltok a lencse felszínén, amelyeket a szemész mikroszkóppal észlelhet)
  • Közel- vagy rövidlátás (myopia): ha rövidlátása -3 dioptria feletti, a glaukóma kockázata két- vagy háromszoros
  • Faji hovatartozás: Ha Ön afrikai vagy afro-karibi származású, a glaukóma valószínűsége körülbelül 5-6-szor magasabb, mint a kaukázusi embertípusok esetén
  • Bizonyos további kórok: a diabetes, arterosclerosis (érelmeszesedés) és a hypertensio (magas vérnyomás) gyengítheti a szem vérkeringését, és a szem glaukómás károsodását okozhatja.

Diagnosztika

Látogassa meg szemészét:

  • 40 éves kora előtt
  • 40 és 60 éves kor között 5 évente
  • 60 éves kor felett 2-3 évente

A glaukóma felismeréséhez az orvos speciális mikroszkóppal, úgynevezett réslámpával vizsgálja meg a szemét, amely a szem belső szerkezetéről nagyított, háromdimenziós képet ad. Speciális lencsékkel kombinálva elsősorban a szemideg tövének helyet adó szem hátsó része vizsgálható meg vele (a glaukómában szenvedőknél ezen a területen jellegzetes elváltozások láthatók).


Szemésze megméri a szemnyomását és a szaruhártyája vastagságát is, mivel ez is hatással lehet a belső szemnyomás értékére. Gonioszkóppal megvizsgálja a szivárványhártya és a szaruhártya érintkezésének a szögét is. A látómezeje ezen kívül egy perimetria néven ismert vizsgálattal is megvizsgálható.


Ha a diagnózis glaukóma, általában megkezdik a szemnyomás csökkentő kezelését.


Ha a nyomás magas, ám a glaukómának nincs jele, számításba jöhet az állapot kezelés nélküli megfigyelése, vagy megelőző kezelés megkezdése. A döntést a szemész minden esetben az egyéni sajátosságok figyelembe vétele mellett hozza.

Kezelés

A glaukóma kezelése a belső szemnyomás csökkentésén alapul. Célja a kór előrehaladásának a lassítása. A már elvesztett látás sajnos már nem állítható vissza. A kezelési lehetőségek az alábbi sorrendet követik:

  1. Gyógyszerek (szemcseppek)

  2. Lézer

  3. Sebészet

A glaukóma gyógyszeres kezelése általában a beteg életének végéig tart. Hosszú távú kezeléshez mérlegelje a tartósítószer-mentes szemcseppek használatát, így biztosítva az optimális gyógyszertoleranciát. A gyógyszerek vagy a csarnokvíz mennyiségét csökkentik (pl. béta-blokkolók) vagy fokozzák a csarnokvíz elszivárgását (pl. prosztaglandin analóg cseppek). Fontos, hogy a gyógyszert az orvos utasításainak megfelelően használja, mivel csak megfelelő használat esetén segít.


Az alternatív kezelés, a szemcsarnok szögének lézeres kezelése (lézeres trabeculoplasztika) a csarnokvíz elszivárgását fokozza, így csökkenti a nyomást – legalább néhány évig. Ha a glaukóma a gyógyszeres vagy lézeres kezelés ellenére is fokozódik, sebészeti beavatkozásra lehet szükség.


A glaukóma sebészeti beavatkozásának a leggyakoribb formája a trabeculectomia. Az eljárás a belső szemnyomást szabadítja fel a szem trabeculáris hálójának egy részének, valamint a szomszédos struktúrák eltávolításával. Lehetővé teszi a csarnokvíz szemből a kötőhártya alá történő leengedését, ahonnan az felszívódik.